|
|||
|
"egy tanács, ha már felszedted ne dobd ki rögtön!" kössz, megfogadtam! én se örömömbe teszek mindig mindent.
nekem is az az érzésem, hogy mi nagyon összeillünk... azért is szeretek veled lenni, mert melletted sosem unatkozom. még ha nem szólunk, nem érünk is egymáshoz, még ha külön szobában vagyunk is, még akkor sem. soha nem unalmas veled lenni. szerintem ez azért van, mert valahogy bízom benned, bízom a gondolataidban érted, hogy mire gondolok? hogy mindent szeretek, amit látok belőled, és azt is, amit nem. pedig ismerem a hibáidat is. de pont ez az, a hibáidról is az az érzésem, hogy pont jól kiegészítik az én jó tulajdonságaimat. hogy ugyanazoktól a dolgoktól félünk. hogy mintha még a démonaink is hasonlítanának! hogy te sokkal többet érsz, mint amennyit valójában megmutatsz magadból, én meg pont fordítva. Hogy néha kimondottan szükségem van a jelenlétedre, hogy... hogy mondjam... érezzem a saját... súlyomat?
bsz !
kívánom a boldog születésnapot, a vietnámi utat, az örök szerelmet, az alacsonyságot, az igazi barátokat, és a sunyi mosolyokkal fűszerezett beszélgetésekekből még egy nagy adaggal ! isten éltessen sokáig odett :)♥
juj. marcipán csibe enikőnek, és nyúl nekem :) ohhhh srácok :')
marcu kezében tényleg jobban áll az iphone, mint a daniéban:D
fantasztikus volt ez az 7 nap veled szerelmem, imádtam veled lenni és majd folytatódik tovább a maraton!
bebizonyosult, hogy ha sokat vagyunk együtt egyfolytában akkor is ugyan olyan jó minden mint bármikor és újra szerelmes lettem beléd, jobban mint valaha.
szeretlek márton! ♥
nagyon sokat voltunk együtt a szerelmemmel, 10 nap után egy hetet NONSTOP és ilyen még soha az életben nem volt. vagyis én ennyit egyáltalán nem voltam még összezárva hímnemű egyeddel, akit ráadásul bolondulásig szeretek.
levonva a konzekvenciákat, semmi, de semmi probléma nem volt (egyetlen napot kivéve, de veszekedések nélkül egy kapcsolat nem is igazi meg a békülős szexek a legjobbak, a nem láttalak egy hete szex után, NAMINDEGY), sőt szerintem mi képesek lennénk alkalomadtán egy harmonikus együttélésre, vagyis több mint harmonikusra, ultraharmonikusra. de tényleg, mindenben teljesen megtaláltuk az összhangot és ANNYIRA JÓ HOGY RÁ TALÁLTAM ÉS KÜZDÖTTEM ÉRTE ÉS CSAK AZ ENYÉM! ha valaki látna minket együtt egyszer kandi kamerával, hát nem tudom mit gondolta, de lehet igazuk van és nem vagyunk egy átlag pár! néha tök olyan érzésem van, hogy mi már előző életünkben is egy pár lettünk volna és ez a to be continued utáni várva várt rész, de lehet hogy az elködösített túlromantikus agyam talál csak ki ilyen hülyeségeket. de néha TÉNYLEG olyan érzésem van, mintha már évek óta ismerném őt és már hosszú ideje együtt lennénk, pedig még csak pár hónap. hihetetlen. eszméletlen. komolyan. enélkül az érzés nélkül, tényleg nem érdemes élni. a szerelem a legjobb dolog a világon, és szarok én rá, hogy hányan baszogatnak azzal, hogy mulandó meg blabla én nem akarom elhinni, mert boldog vagyok és ez TÖK JÓ!
isten éltesse sokáig a világ legkisebb és legédesebb vörösfejű pumukliját ! ♥ veled akarok élni, veled akarom az első kanapét megvenni, neked akarom reggelente a kávét az ágyba vinni, én akarom mosni a hátad és néha megmasszírozni egy nehéz nap után, én akarom bekötni a lábad, ha megsérülsz és gyógypuszit is én akarok adni rá. én akarok az lenni, aki utoljára lát az este és az is, aki elsőként lát meg reggel, táskás szemekkel a reggeli nyűgös nyüffögésseddel egyetemben. én akarok az lenni akivel az oltárnál kimondod az igent és én akarok az lenni akivel berohansz majd a szülőszobára. azt akarom, hogy te légy az, akit utoljára látok az életben. téged, a legédesebbet és a legjobbat ami csak valaha történhetett velem. SZERETLEK BOHN MÁRTON TELJES SZÍVEMBŐL
végre tavaszodik, lehet hogy ez nem nagy dolog, de nekem mégis mintha valahogy több tonnás súly esett volna le a hátamról, jó felkelni reggel, és a nullán stagnáló életkedvem is kezd felfelé kúszni. mintha az emberek is kedvesebbek lennének.. viszont az én kis zsiráfom még mindig távol jár, és már kurvára hiányzik, de meglepően tapasztalom, hogy tudom érezni a hiány nevezetű dolgot. sok időm volt elmélkedni, mert a nagy félreértés-balhé miatt megijedtem kicsit.. és végülis arra jutottam, hogy nem feleslegesen gürcöltem végig hónapokat, és lám itt az eredménye, tartós, bizalmas és szenvedélyes kapcsolat. nekünk egymásra kellett találnunk, és nehéz volt, nem tudtunk lépni.. de emlékszem, hogy amikor még nem volt akkor is tudat alatt tisztában voltam azzal, hogy várnom kell, mert elfog jönni. és annyiszor próbáltam mással, de végre itt van már, és csak ő kell! teljesen hatalmába kerített. és nem vagyok képes elképzelni, hogy lehetnék ennél boldogabb.. tudom ez így fog maradni, és a szívem bent csak érte dobban... de nem bírom tovább nélküled!!!
most kihűlt ágyamban üres helyed lett a magány
ja, hogy ez így működik. iszonyúan vágyom már rád, arra hogy megölelj és finoman hozzám érj, vagy akár arra, hogy mint egy vadállat úgy tépd le rólam a ruhát. azt hittem tudok élni nélküled, mert eddig is sikerült, de rá kellett ébrednem, egymás mellett van a helyünk, próbáltam felejteni, de egyre jobban hiányoztál.. a szívünk nem felejtette el a múltat. elmondhatatlan láng melegíti a szívemet minduntalan ha rád gondolok, lázba hoz minden ami veled kapcsolatos. haldokoltam amíg nem voltál velem, és a sebhelyeim között számodra van hely. ez már az a határ, ahova nem jutnak el a szavak, nekem nem kell új szerelem, nem kell más, nem akarok senkit sem jobban szeretni, nem akarok belegondolni hogy mással máshol.., helyed van az életemben, az életünkben, már megint távol vagy tőlem, franciaföldön, én pedig itthon várlak a hatalmas szeretetemmel..
előtted az énemet teljességgel felfedtem ! eljelentéktelenedés, magányosság, hisztéria, önsajnálat, fáradtság, tehetetlenség, félelem, küzdés, kudarc, szürkeség, irigység, utálat, kritika, intrika, arrogancia, bánat, gondolatok, jövő, nyomás, hajtás, elidegenedés, nem tudom, hiány, elkeseredettség, gyengeség, feszültség, NEM TUDOM, könnyek, zavarodottság, kétségbeesés, reménytelenség, gyűlölet, FÉLELEM, magány, HIÁNY, hiány... anya hiány... önbizalom hiány... nem akarok olyan lenni... szó hiány... nincsenek jó szavak... nincs semmi. megőrülök, el fogok taszítani mindenkit, nem mintha annyi mindenkit lehetne... most kéne megmutatni, de
összeomlok. nem tudom. nincsenek magyarázatok. ezt nem tudom megmagyarázni, pedig mindent megtudok. tarthatatlan. elviselhetetlen. pedig minden rendben... LÁTSZAT nem bírom. nem bírom tovább. nem bírok tovább én lenni. cserélni akarok. legyek más. változtass. nem tudom. de velem csak most ne történjen meg könyörgöm.. alig hogy visszakaptalak már megint új konc a nyakunba..
elfáradtam...
'mond kedves, mi van veled? az élet tré, sohasem választotta utunk, te is elengedtél, pedig hittem, hogy örökké megvédesz, ha fáj,
keserűséggel és könnyekkel átitatott szavaimból hallatszódjon ki a köszönet az együtt töltött időért, a feledhetetlen csókokért, az örök pillanatokért, az izzó szenvedélyért, és azért, amit nem tudok mondani érthetőbben; a szerelemért.. !! 'visszatekintve elkerülhetetlen volt az elválásunk. demég mindig hiszem valahol mélyen, legbelül, hogy bennünket egymásnak teremtettek.' |